Már 7 hónapos és 2 hetes a fiam. A hónap fordulóján úgy döntött, meglep. Sikerült. Felkapaszkodott a járókába és felállt, majd enyhe sikítással üdvözölte a sikert.

Hihetetlen kisember, egyszerre laza, Buddha nyugalmú, viszont hihetetlenül talpra esett és vagány. Azt mondják, azért ilyen nyugodt és kiegyensúlyozott, mert szépen született. Valóban sok kutatás foglalkozik a születési körülményekkel és azok életünkre gyakorolt hatásával. Úgy tartják, ahogy születsz, úgy élsz... vagy íme a Születéskalauz c. könyv mottója: A születés minősége, az élet minősége.

Eltelt hét hónap és áldom az eszem, hogy felelősségteljesen felkészültem a szülésre. Velkei Éva szerint már dúla vagyok, olyan szélesek az ismereteim a témában. Köszönöm Éva, te is sokat segítettél. Manapság kismamáknak segítek felkészülni a szülésre, rendet tenni a fejükben, hogy élményszülést élhessenek meg. Segítem őket, hogy a babájukkal kapcsolatba tudjanak lépni és ezt a jó viszonyt fent is tudják tartani. Mindezt én magam is végig csináltam, a tanulmányaim és a tapasztalataim segítenek másokat is erre az útra lépni. 

Amikor megszületett Zotmund, anyukám itt volt három hétig. Azt mondta nekem: " Fiam - mindig is így szólított lányom helyett - én még ilyen kapcsolatot anya és gyereke között nem láttam, nem tapasztaltam. Valóban nagy az összhang köztünk és hiszem, hogy ez a pocakban lakástól datálódik.

Tehát mint egy Tarantino filmben, a jelenből indulunk a múlt felé, majd néha ide-oda szökkenünk az időben, hogy az összes puzzle darab a helyére kerüljön. Mindent elkövetek, hogy jól érezd magad a történetek olvasása során, mindent megosztok majd Veled kendőzetlenül és néha keresetlenül őszinte módon. Azt gondolom, hogy ennek csak így van értelme... 

Love and Peace: Dudo